Hamarosan indul a támogatott lakhatásra felkészítő képzésünk Budapesten, amelyre összesen tizenegyen jelentkeztek. A résztvevők között hárman is érkeznek az ÉFOÉSZ által fenntartott érdi lakóotthonból. Náluk jártunk.

Csendes kis utcában, vadregényes, fás-bokros kert előtt állunk meg a verőfényes napsütésben, munkatársammal, T.-vel. A Hajlék Alapítvány otthonának néhány lakója már az ajtóban vár minket, üdvözölnek, örömmel vezetnek körbe otthonukban. A lakóotthonban összesen tízen élnek, tizenegyedik társuk csak délelőttönként csatlakozik hozzájuk - tudom meg a gondozónőjüktől. Az otthon egyetlen hölgy lakója éppen nincs jelen, a kilenc férfi közül sem mindenki.

A Hajlék lakóotthonból érkező önérvényesítők az ÉFOÉSZ márciusi konferenciáján, Ráckevén (Fotó: Wagner Péter)

Ottó hamar bele is kezd beszámolójába; azt mondja, tudja, mi érdekli az újságírókat, hiszen az ő szülei is tévések-rádiósok voltak. Rutinosan meséli az életét, és figyelmeztet, nem szereti, ha a városi emberek kiabálnak, kicsit elege is van már a pestiekből. Én szerencsére csendben voltam. A hangos zenével azonban már nincs gondja: Ottónak legalább 500 kazettából álló gyűjteménye van, például Hobó ás az Omega össze albuma.

István és Sándor együtt mutatják meg közös szobájukat, és bár köztük a korkülönbség több mint 20 év, egyetértésben állítják, hogy nagyon jól kijönnek egymással. "Nem a kor számít. Azt szeretem Pistikében, hogy sok szeretet van benne és ragaszkodás" - mondja Sándor, és elmeséli, gyakran segít neki mindennapi dolgokban, például megágyaz neki, segít öltözködni vagy beköti a cipőfűzőjét. Az otthon mindennapjaiban is vállal plusz feladatokat: postára megy vagy a bevásárlásban segít, ha kell.

Balázs szüleit ábrázoló régi fotókat, gyerekkori képeket is elővesz megmutatni, de könyveire a legbüszkébb. Legkedvesebb olvasmányait többször újra előveszi, a 80 nap alatt a Föld körül, a Kincses sziget, a Gyűrűk ura és a Sherlock Holmes történetek a kedvencei.

Míg én az irodalmi és zenei élményeket vitatom meg a lakókkal, a munkatársamat szóval tartják a többiek, a falra kitett napirendet magyarázzák. Reggeli után minden nap takarítás van: be van osztva, melyik héten ki sepreget, ki mos fel. T. szerint jó a rendszer, a gondos tervezés, hiszen, mint mondja, neki is nagyon fontos a tisztaság, a rend. De a legjobban mégis a dúslombú fák, a sok zöld, a terasz tetszik neki - ebben a szép időben egész nap kint napozna vagy kertészkedne. Később az irodában így összegzi a látottakat:

"Nekem jó volt ott őket meglátogatni, tetszett, hogy jól laknak, beköltöznék én is hozzájuk. Szimpatikus környék volt és csendes hely, helyesek voltak és a nevelőjük is, lakás, berendezések, környezet, szobák, kertjük és a táj is. Szépen be voltak a szobák rendezve, tetszett nekem mind, legközelebb is megyek máshova is, ha hívnak."

Reméljük, hogy hívnak. T. kommunikációs asszisztensként dolgozik az ÉFOÉSZ-nál, és a jövőben egyre többször találkozhatnak majd az ő írásaival, gondolataival is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.