A bíróság a belátási képesség vizsgálata alapján dönthetné majd el, adott személy rendelkezhet-e választójoggal - áll az új alaptörvény tervezetében. Úgy tűnik, ez a javaslat jelentősége ellenére keveseket érdekel: a módosító indítványok között sincs erre vonatkozó passzus.

A hatályos Alkotmány 70. § (5) bekezdése a választójog vonatkozásában jelenleg ezt mondja:

"nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság [...] alatt áll"

Az új alaptörvény-tervezet XXI. cikk, (4) bekezdése pedig ezt:

"Nem rendelkezik választójoggal az, akit belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt."

Ezzel az elsődleges gond az: úgy kezeli ezt az alapvetően orvosi fogalmat, mintha teljesen világos lenne, mit is takar, és bárkiről, mesterséges körülmények között, adott időpontban hosszú távra előre, egyértelműen megállapítható volna, hogy rendelkezik-e vele vagy sem.

Csakhogy ez nem így van.

A belátási képesség nem globális fogalom. Valaki nem általában, hanem mindig egy adott döntés vonatkozásában, adott időpontban és adott körülmények között rendelkezik, vagy nem rendelkezik vele. Nincs olyan szakértő, aki biztonsággal el tudná dönteni, hogy valaki huzamosabb ideig (a felülvizsgálatokra jelenleg 5 évente kerül sor), a körülményektől teljesen függetlenül nem fog rendelkezni a választáshoz szükséges belátási képességgel.

De mi történne akkor, ha külön a "választási képességet" vizsgálnák?

Korábban is megírtuk már, a kérdés ezzel kapcsolatban az: hogyan lehetne diszkriminációmentesen kiválasztani, kiket is vizsgálunk? Milyen kérdéseket tennének fel a vizsgálat során? Például, hogy tudja-e a pártok nevét? Vagy, hogy ismeri-e részletesen a programjukat? Problémát jelent tehát, hogy nincsenek, és nem is lehetnek olyan vizsgálati módszerek, amelyek az egzakt, objektív értékelést lehetővé tennék.

Ez a korlátozás az értelmi fogyatékos személyek mellett hagyományosan a mentális zavarokkal élőket, időskori leépülésben szenvedőket, szenvedélybetegeket és hajléktalan személyeket érinti. Ez tehát jelenleg is többszázezer magyar állampolgár esetében vetheti fel - a választójog megtartása vagy elvesztése szempontjából szükséges - vizsgálatok elvégzését. De a tervezet alapján gyakorlatilag bárki a vizsgálandó személyek körébe kerülhet - mi történik például, ha valakit a szomszédja bepanaszol e tárgyban?

Hazánk demokratikus jogállam. A közügyekbe való beleszólás lehetősége alapvető demokratikus jogunk. Minden szereplő számára méltatlan lenne, ha kicsinyes méricskélés kezdődne, vitatható szempontok alapján.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.