Ma új vendéggel bővült a KULCSprogram budapesti képzésének csapata: csatlakozott hozzánk Tóni, aki 2 testvérével, családjával élt korábban, de nemrég lakóotthonba költözött - mindkét helyen számos problémával szembesült az együttélés során. A testvérek túl rendetlenek, a lakóotthoni szobatárs túl rendes, az otthon túlszabályozott.

Minthogy Tóni igazából csak egy bohóc-báb, minden résztvevő a bőrébe bújhatott, hogy segítsen neki elmondani: mi okozza a nehézségeket egy lakókörnyezetben. Ígyhát mindenki hozzátette a magáét a panaszokhoz - hogy nem kapja kézhez a saját pénzét, nem utazhat el egyedül, nem mehet csavarogni és csajozni, sőt, az otthonban még azt is megszabták, hány szalámival eheti a kenyeret.

Tónival mindannyian egyetértettünk: az együttélés nehéz ügy, de szükség van közösen alkotott, mindenki által be is tartott szabályokra.

"Hát egy kicsit diszn... rendetlenség van itt!" - kezdte a szituációs játékot L., amikor azt modelleztük, mi történik, ha a lakóközösség egyik tagja nem tartja be a szabályokat. Rendet kéne tenni, ezt mindkét lakó látta, és nagyon kreatívnak bizonyultak, mikor arra kellett válaszolni: hogyan? "Este fáradtan hazajövök a munkából, nincs időm erre. Ez nem férfimunka. Hiányzik ide egy asszony!" - állította egyikük. A képzésen azonban az volt a konklúzió: a közösen hozott szabályokat az együttélés során igenis be kell tartani, a lakást rendbe kell tenni - nemtől függetlenül.

Hogy ez az életben minden albérletben és lakóközösségben, családban vagy legénylakásban meg is valósul-e - azt már persze nem tisztünk megítélni.

Első kép forrása: csupajatek.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.